Potenciálisan onkogén papillomavírus

Agresszív HPV típusok

A humán papillómavírus és a rák A humán papillómavírus és a rák A papillómavírusokat a Hozzájuk kötődik az első bizonyíték, miszerint emlősökben rákot okozhatnak a vírusok. Milyen egyéb rákos megbetegedéseket okozhatnak nőkben és férfiakban a papillómavírusok?

Mit tehetünk a megelőzés érdekében? A papillómavírusok jelenlegi ismereteink szerint csak a testfelszín szöveteiben szaporodnak; a bőr és a nyálkahártya nemi szervek, végbél, száj, légutak hámsejtjeire specializálódtak, olyannyira, hogy külön fajtájuk okozza például a tenyér és a talp bőrének megbetegedését. Bizonyos típusai szemölcsöket okozhatnak, míg az úgynevezett nagy onkológiai kockázatú típusok közreműködhetnek a karcinóma kialakulásában.

A condyloma acuminatum, az anogenitális régió bőrén, illetve nyálkahártyáján fejlődő jóindulatú növedék, amely a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusus betegség az Egészségügyi Világszervezeta WHO évente millió új esetet regisztrála kis kockázatú HPV-típusok okozta infekció következtében jön létre. A HPV-fertőzéssel kapcsolatba hozott rákok 90 százaléka méhnyakrák, 8 százaléka a külső női nemi szerveket, illetve mindkét nemnél az anális nyálkahártyát potenciálisan onkogén papillomavírus a száj-garat potenciálisan onkogén papillomavírus érinti.

Agresszív HPV típusok A méhnyakrákos esetek legnagyobb részében szerepel kóroki tényezőként a HPV, és mivel a fertőződés és a betegség kialakulása között év is eltelhet, a megelőzésnek és a szűrővizsgálatoknak komoly szerepük van. E két típus ellen védettséget nyújt a közelmúltban hazánkban is potenciálisan onkogén papillomavírus védőoltás, de azoknak is ajánlatos szűrésre járniuk, akiket már beoltottak, mivel több kisebb arányban előforduló onkogén típus ellen nincs oltóanyag.

Világszerte a méhnyakrák a harmadik leggyakoribb a nők daganatos betegségeinek sorában évente mintegy ezer új esettel.

A méhnyakrák és szűrés A méhnyakrák etiológiájának felfedezéséért ban Nobel-díjat kapott Harald Zur-Hausen, aki kísérleteivel igazolta, hogy magas kockázatú HPV-fertőzés és a méhnyakrák kialakulása között ok-okozati kapcsolat áll fenn. Az igazolást követően egyértelművé vált, hogy a HPVkimutatás kulcsszerepet játszik a méhnyak szűrésében. Megfelelő életkorban elvégzett HPV-szűrés, amelynek eredménye negatív, megbízhatóbb szűrési módszer, mint a citológiai vizsgálat a CIN3 kialakulási kockázata tekintetében, ezzel a szűrési intervallum is növelhető. Kialakulásáért a legtöbb esetben a Human papillomavírus HPV valamelyik típusa okolható. Méhnyakrák esetén már a rákmegelőző állapot potenciálisan onkogén papillomavírus felismerhető, így a betegség elleni harcban különösen nagy szerep jut a szűrővizsgálatoknak.

A potenciálisan onkogén papillomavírus 83 százalékát a fejlődő országokban regisztrálták, ahol a nőket veszélyeztető rákfajták potenciálisan onkogén papillomavírus százaléka, míg a fejlett országokban 3,6 százaléka méhnyakrák. A méhnyakrák leginkább a évesek körében fordul elő A méhnyakrák viszonylag fiatal életkorban, leginkább a évesek között fordul elő, ezért megelőzése sok megnyert életévet jelentene.

A fejlett országokban a Papanicolaou- Pap- féle citológiai teszt kifejlesztése és elterjedése az as évektőlaz általános gazdasági és higiénés viszonyok javulása, a kielégítőbb táplálkozás, valamint a jobb ivóvíz-ellátási és csatornázási viszonyok járulnak hozzá a kedvező tendenciához, miközben bizonyos tényezők ellene hatnak: a méhnyakrák kialakulásában a HPV-fertőzésen kívül az orális fogamzásgátlás és a dohányzás is közrejátszik. A dohányzó nők körében például háromszorosára nő a kórelőző perzisztáló vírusfertőzés esélye.

A méhnyakrák és szűrés

A betegség túlélési aránya a fejlett országokban viszonylag magas: az 5 éves túlélés az USA-ban 73 százalék, az EU-ban 63 százalék, míg az afrikai országokban 30 százalék alatti. Magyarországon — a már említett világtendenciával egyezően — potenciálisan onkogén papillomavírus emlő és a tüdő rosszindulatú tumoros megbetegedése után a méhnyakrák a harmadik leggyakoribb rákfajta a nők körében.

A halálozási ráta tízszerese a fejlett országokéinak — évente több száz nő hal meg hazánkban e potenciálisan megelőzhető betegségben.

Eltérés a fertőzöttségben Fertőzöttség tekintetében az egyes korosztályok között eltérés tapasztalható. Magyarországon a legtöbb előfordulást a évesek körében észlelték, náluk ez az arány százalék.

A évesek már csak százalékban fertőzöttek. Mindössze a nők három százalékánál beszélhetünk tartós fertőzésről, de esetükben sem szükségszerű a betegség kialakulása.

Kínzás vagy kiút? - az átnevelőterápiák Magyarországon

Negyvenöt év fölött újra emelkedik a fertőzöttségi arány: százalék. Az életkoron kívül kockázati tényező a szexuális partnerek nagy száma is. A vírushordozóknak ajánlatos rendszeresen megjelenniük szűrővizsgálaton.

• Hólyagrák stádiumai
• Rákellenes vakcina A jelenleg rendelkezésre álló tanulmányok szerint a férfi partner fontos szerepet játszik a HPV-infekció továbbadásában a nőpartner részére.
• EASY HPV TEST - otthon elvégezhető teszt a méhnyakrák megelőzéséért | Neumann Easy Testing
• Nőgyógyászati rendelés A Neumann új nőgyógyászati rendelésének keretében kínálja Humán papillómavírus és méhnyakrák biomarker tesztjeit.
• Szarvasmarha papillomatosis ppt
• Az orális HPV-fertőzés prevalenciája és kockázati tényezői

Milyen egyéb ráktípusokat okozhat a HPV? Mivel földrajzi összefüggés fedezhető fel a méhnyakrák és a péniszrák előfordulása között, sőt, házaspároknál gyakran együtt jár a kettő, vizsgálják, potenciálisan onkogén papillomavírus a péniszrák kiváltásában milyen kóroki szerepe lehet a HPV-nek. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a péniszrákok 40 százalékából mutatható ki a vírus DNS-e.

A HPV fertőzés kockázata a szexuális aktvitás megkezdésétől fennáll. A HPV a nemi szervek bőrfelületének érintkezése révén terjed.

Összességében a pénisz rákja ritka, a férfiakban előforduló karcinómák kevesebb mint fél százalékáért felelő. Fontos etiológiai faktor a HPV a végbél- valamint a száj- és garatüregi rákok előidézésében is 90, illetve százalékukban találták meg a vírustazonban ezek kialakulásában sokkal fontosabb a dohányzás és az alkohol egymást erősítő szerepe.

Férfiak körében ez utóbbi megbetegedés nem is a fejlődő országokban a leggyakoribb, hanem Észak- és Kelet-Franciaországban, de a cigarettázás egyre globálisabb elterjedése miatt előfordulása a fejlődő országokban is nő. Elképzelhető az is, hogy a HPV-pozitív esetek egy részében a vírus nem játszik kóroki szerepet, mert nem tudni, milyen gyakorisággal van jelen latens állapotban, illetve milyen gyakran hat aktívan a sejt örökítőanyagára.

A vírus működésmódja ugyanis a p53 és a pRb tumorszuppresszor-fehérjék génjeinek kikapcsolása, ezáltal a sejt szaporodásának beindítása.